Hogyan lettem Life Coach?

"Az Élet 90%-ban megfelelés, munka és alkalmazkodás.
Ha szerencséd van, lehet 10% felhőtlen boldogságban részed."

Ezt anyukám mondogatta amikor gyerek voltam, miközben láttam, nem csak mondja, de valóban így is éli az életét.

Mindeközben hároméves voltam, amikor elvittek egy temetésre – a nagymamám nővére halt meg – és kicsiként amikor a templomban láttam, hogy mindenki sír, szomorú és egyáltalán a Halállal szembesültem, teljesen kétségbe estem és évekig temető és templom közelébe sem voltam hajlandó menni. Sőt, évekig pánikrohamaim voltak, és évekig tartott, mire elfogadtam a halált.
Mindez hogyan tartozik a tárgyhoz?

Nos, talán a korai szembesülésem az elmúlással tett dacossá.
Sosem fogadtam el, hogy az Élet 90% szívás és esetleg, ha nagyon szerencsés vagyok, akkor 10%-ban lehet felhőtlenül boldog.

Pedig akár bele is törődhettem volna...

„Á, nincs mit tenni, az Élet szar, a legtöbben boldogtalanul járják végig az útjukat aztán vége.”
Na de, akkor miért élük? Azért, hogy szenvedjünk? Ez nem lehet! Mást akarok!
Mi van azokkal, akik tényleg elégedettek, boldogok az életükben? Csak szerencsések?

Aztán tinédzser lettem, lázadni kezdtem – talán ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velem, habár szerintem a legtöbben pontosan ennek ellenkezőjéről számolnának be a saját tinédzser korukról.
Nekem viszont ekkor kinyílt a világ!

Először is abban az időszakban váltottam iskolát, általános iskolából (amit egyébként nehezen éltem meg) középiskolába mentem és nagyon szerettem az új közösséget.

Másodszor, lázadni kezdtem. Lázadtam a 90%-ban rossz élet ellen, a negatív gondolkodásmód ellen, az önbizalom hiány ellen és minden olyan negatív dolog ellen, ami akadályozhatja, hogy felnőttként majd szabadon és elégedetten éljek.

Harmadszor, akkoriban indult el Dr. Csernus Imre „Bevállalja? Igen vagy nem?” című műsora. Eleinte nem akartam nézni a műsort – akkoriban sem voltak éppen színvonalasok a délutáni műsorok, és persze a műsor ajánlója sem győzött meg, hogy ez kivétel lesz. Viszont anyukám belenézett a műsorba párszor és egyszer én is ottragadtam a tévé előtt. Aztán újra és újra! Mert olyan kérdésekre kaptam választ, amikre régóta kerestem a megoldást:

És végre kaptam új nézőpontokat is!

Tehát elindultam az önismeret útján.

Először nem gondoltam arra, hogy másoknak segítsek vele, saját fejlődésemet szerettem volna elérni. Nem jártam pszichológushoz, viszont rengeteg könyvet olvastam a témában és előadásokat néztem az interneten, mindezekből pedig igyekeztem megfogadni azon tanácsokat, amelyek segítettek abban, hogy az életem ne váljon 90%-ban boldogtalanná.

Minőségi barátságokat kötöttem, ahol kölcsönösen tudunk örülni egymás sikereinek és egymás nehézségeit kölcsönös figyelemmel hallgatjuk meg, ha kéri/kérem jó kérdésekkel, tanácsokkal segítjük egymást a megoldás felé vezető úton.

Viszont emellett észrevettem, hogy a barátságaimban a jó kérdések, észrevételek és mély beszélgetések milyen sokat segítenek nekem, illetve a szeretteimnek.

Azt is észrevettem, hogy sokszor pontosan olyan kérdéseket teszek fel, amelyek adott pillanatban fájnak, de egy úttal bogarat is ültetek a másik ember fülébe, ami miatt elkezd másképp gondolkozni.

Voltak persze olyan barátaim, akiktől tanácsot kértem és szívesen mondták el, az egyébként működő tanácsaikat és gondolataikat, viszont fordított esetben, amikor ők kérték az én tanácsom, és mondtam el a véleményem, nem tetszett, amit hallottak tőlem.
Például volt egy barátnőm, aki egyszer elmondta: úgy irigyel engem, amiért én egyedül is képes vagyok jól érezni magam, járok egyedül kirándulni, strandra, moziba.
Elmeséltem neki, hogy nem volt ez mindig így. Sokszor vártam másokra, mikor érnek rá, mikor valósíthatom meg a vágyaim, persze mások segítségével, mert „ciki” egyedül beülni egy étterembe, kávézóba, moziba vagy akárhová. Aztán meguntam, hogy mindenkire várok és egyébként nem megyek sehová, ha a barátaim vagy családom éppen nem érnek rá.

Válasz:

Soha többé nem beszéltünk. Pedig nem kértem tőle, hogy próbálja ki. Nem tanácsként adtam, amit elmondtam, csak elmeséltem a tapasztalataim, mert a beszélgetésnek éppen az volt a lényege, hogy tapasztalatot cseréljünk, illetve a saját pozitív élményeimet osztottam meg vele.

Egy másik alkalommal Adél barátnőm, akinek a történetét a YouTube-csatornámon (Adél 1. rész és Adél 2. rész) végig hallgathatjátok, folyamatosan szidta magát: "Lusta vagyok, nem vagyok elég jó, nem tartok ott, ahol szeretnék".
Előzményként annyit itt elárulok, hogy sok nehéz helyzetet élt át és túl, köztük családon belüli erőszakot, szegénységet, albérlet elvesztését. Többször szó szerint a nulláról állt fel.

Szerencsére miután visszahívtam, és nyugodtan tudtunk beszélni, megengedte, hogy elmondjam neki, miért csodálom, milyen sokat tanultam tőle, mennyi mindenben segített ő nekem és én pontosan viszonozni akarom mindazt a sok jót, amit Adél adott nekem.
A barátságunk azóta is tart, és a bogarat is sikeresen elültettem a fülében. Egy másik barátnője szerencsére megerősítette azokat a pozitív gondolatokat, amiket elmondtam neki és azóta megtanult büszkének lenni magára és az önszeretetet is gyakorolja.

Csakhogy azt is észrevettem, nem csak a barátaim, hanem az emberek többsége körülöttem boldogtalan, elégedetlen, sokan nem is küzdenek, hanem beletörődnek abba, hogy az életük koránt sem olyan sikeres, ahogy azt kisgyerekként elképzelték.
Mindig is érdekelt az emberi viselkedés, és általában igyekeztem segíteni a másoknak, hogy jól érezzék magukat az életükben.
A saját életemben is folyamatosan azt kerestem, hogyan élhetem jól az életem, elégedetten, hálásan, a kihívásokkal és természetes nehézségekkel együtt, miért ne mondhatnám el másoknak is – nem csak a szeretteimnek, hogy lehetséges?

Így néhány éve létrehoztam a Segíts Magadon YouTube-csatornát és a saját tapasztalataimat megosztva igyekeztem segíteni másoknak.
Ha csak egyetlen mondattal, gondolattal tudok segíteni csak egyetlen embernek, már megéri.
Viszont egy idő után úgy éreztem, a saját tapasztalataim nem elégségesek. Hasznosak, mutatják, hogy a nehézségekből is van kiút, sok dolgot egyedül vagy segítséggel megoldhatunk. Viszont a mondanivalómból hiányzott a profizmus, a tudás, ami nem csak az én tapasztalataimat mutatja be, de hatékonyan segíthet másoknak.
Így keresni kezdtem az internen, olyan tanfolyamokat, amik segíthetnek abban, hogy még hasznosabb tartalmakat készítsek a YouTube-ra.
Gondoltam mentálhigiénés szakember képzésre, hiszen onnan rengeteg tudást kaphatok magamról, az emberekről és arról, hogyan segíthetek másoknak. Viszont vállalkozást nem indíthatok a képzés elvégzése után.
Szóba jött, hogy pszichológus leszek. Az emberek nagy részének szüksége lenne terápiára, viszont évekbe telik, mire ténylegesen segíthetek vele másoknak. Emellett a legtöbb ember még mindig idegenkedik a terápiáktól, pszichológusoktól. Előítéletektől tartva sokan nem is kérnek segítséget – ha kiderül, hogy pszichológushoz járok, azt fogják gondolni, hogy bolond vagyok!

Nem! Úgy éreztem, másra van szükség. És rátaláltam a Life coach képzésekre, ahová 2021 elején be is iratkoztam.
Rengeteg tudást kaptam a képzés során, először a Lineo tanfolyamán, később az Újrahangolásnál. Ezzel párhuzamosan elkezdtem pszichológushoz is járni. Elsősorban az önismeretem fejlődött nagyon sokat. Olyan élményem volt, mintha az évek alatt elolvasott könyvek, megnézett önismereti előadások és a saját tapasztalásaim, sikereim és kudarcaim összesége szépen sorba rendeződve, leülepedve új távlatokat nyitottak volna meg előttem.

Úgy gondolom, a coach tanfolyam volt számomra a legjobb választás, mert az emberek egyre tudatosabban állnak az életükhöz, viszont még mindig nem szívesen járnak pszichológushoz. Viszont amikor valaki eljön hozzám egy elakadással, egy megvalósítandó céllal, képes vagyok olyan technikákkal segíteni az ügyfeleimnek, amiket megtanulva később más célok eléréséhez is tudnak hasznosítani.
Emellett, ha olyan traumát vagy elakadást tárunk fel közösen, amihez az én eszköztáram már kevés, talán könnyebben lép tovább tőlem egy nagyobb eszköztárral rendelkező szakemberhez. Így lehetek egyfajta híd, köztes állapot az önismereti úton az ügyfeleim számára, amíg megtalálják a számukra megfelelő szakembert a traumáik feldolgozásához is.