Segítőhöz fordulni még manapság is kihívást jelent sokak számára. Rengeteg előítélet van a segítővel, illetve a segítséget kérővel szemben is. Az elképzelés sokakban az, ha segítőhöz fordul (és itt most tekintsünk el attól, hogy coach, pszichológus vagy ezoterikus segítő, vagy akár a Dalai Láma), hogy a szakember majd megmondja a tutit! „Tedd ezt és azt, mondd ezt és azt bizonyos helyzetekben és megváltozik az életed!” Természetesen vannak ilyen szakemberek, ők egy külön csoport, a Tanácsadók. A legtöbben nem szeretik, ha mások osztják az észt nekik, tanácsokkal bombázzák, amit ő nem tud vagy akar megfogadni.
A hiteles segítő, most maradjunk a coachnál, nem osztja az észt, nem ítélkezik és legfőképp nem osztogat kért vagy kéretlen tanácsokat! A hiteles segítő kísér és megtanítja azokat az eszközöket, amelyekkel Te magad jössz rá a saját megoldásaidra, miközben együtt dolgoztok a célod elérésén.
A másik kihívás a segítőhöz forduláskor: „mit fognak szólni a többiek, ha kiderül, nem tudok bizonyos elakadásokat leküzdeni egyedül, nem tudom a céljaimat segítség nélkül elérni?”
Egy Facebook mém jutott eszembe:
„Kérdezem azoktól, akik az egész életüket úgy élték le, hogy „mit szólnak majd az emberek?” - hogy végül mit szóltak?” :)
Viccet félretéve: egyetlen embernek tartozok magyarázattal és az TE vagy!
De nézzük más szempontból: Amikor lázas beteg vagy elmész az orvoshoz megállapítja, hogy milyen betegséget kaptál el, felírja a megfelelő gyógyszereket, majd visszamész kontrollra néhány nap után. Nem egyedül, a megfelelő diagnózis és gyógyszer nélkül próbálsz meggyógyulni.
Vagy amikor elromlik a bojler, nem kezded el megbuherálni, hátha jó lesz! Megfelelő szakembert hívsz, hogy javítsa meg.
Ha vállalkozást indítasz szintén megfelelő szakembert – könyvelőt keresel a bevételeid és kiadásaid rendben tartására.
Ha az életünk különböző nehézségeiben megkeressük a megfelelő segítséget, akkor miért lenne ez másképpen a lelki egészséggel kapcsolatban?
Nagyon sok szépség jut eszembe, ha a coachingra gondolok:
Együttműködés, egyenrangúság, bizalom, célok elérése, elakadás legyőzése, gyógyító fájdalom, fejlődés, önbizalom, siker, sikerélmény… Reggelig sorolhatnám, de most nézzük meg közösen mit is értek azon fogalmak alatt, amiket itt felsoroltam.
Az együttműködésen alapuló coaching egyik alaptétele: a felek egyenrangúak.
A coach és az ügyfél bármikor mondhatja, hogy ebből elég, válasszunk más utat a célhoz vagy mondhatja, szeretné befejezni az egész folyamatot, mert túl sok ingert, információt kapott, szüksége van időre a feldolgozáshoz, megszűnt a bizalom vagy elfogyott a fejlődésre szánt pénzkeret. Valójában még indokolni sem szükséges (bár etikailag vitatható) egy folyamat befejezésének a végét.
Bizalom nélkül a fejlődés ugyan nem lehetetlen, viszont nagyban megkönnyíti mind a coach, mind az ügyfél dolgát, ha bíznak egymásban.
Az előbbi példát alapul véve, amikor elmegyek az orvoshoz és felállítja a diagnózist, bízom az orvos tudásában. Bízom abban, hogy jó gyógyszert ír fel a bajomra. Nyilván előfordul, amikor az orvos téved és tüdőgyulladás helyett egy sima megfázással kezel, de ott a páciens előbb-utóbb érzi, hogy valami nem stimmel. A bizalom megrendül az orvos felé és másik szakember segítségét kérjük ilyen esetben.
Coaching esetében ez pontosan így működik.
Érzem, amikor a szakember ítélkezik felettem. Amikor rosszindulatú vagy nem figyel rám, esetleg Istent játszik és már régen kifogyott a coaching eszköztárából, így már nem segítség nyújtás a célja, hanem az, hogy minél hosszabb ideig pénzt kapjon a „szolgáltatásért”.
Amikor a lineónál tanultam a coachingot, az egyik kiváló tanárom mondott egy nagyon érzékletes hasonlatot, ami azóta is szerves részét képezi a munkámnak az ügyfeleimmel:
"Amikor egy szívsebész megműt egy beteget, a páciens a bizalmon kívül szó szerint az orvos kezébe helyezi a szívét és az életét."
Amikor valaki segítőhöz fordul; coachoz vagy pszichológushoz, az ügyfél átvitt értelemben, de a szívét és az életét helyezi a segítő kezébe. Ezért a bizalmával visszaélni felelőtlen és veszélyes. Minden döntésnek következményei vannak mind a segítőre, mind az ügyfélre vonatkozóan.
Amikor valaki segítőhöz fordul, elakadásokkal vagy célokkal kapcsolatban kér segítséget. Ezen célok elérésével vagy az elakadások leküzdésével fejlődik, az élete a kezdeti gyógyító fájdalmas szembesülések után sikereket ér el, ezek pedig sikerélményt okoznak.
Itt fontos megjegyeznem: a coach sosem okoz szándékosan fájdalmat az ügyfélnek.
Viszont lehet egy coaching folyamat közben valakinek olyan AHA élménye, ami fájdalmas felismerésekhez vezet.
Ilyen lehet például, amikor valaki a boldognak hitt párkapcsolatában rájön, hogy bizony folyamatos szóbeli bántalmazást és önbizalom rombolást él meg, miközben folyamatosan alkalmazkodik és feladja önmagát, hogy megőrizze a kapcsolatban a békét. Viszont amikor szembesül a valósággal, mert a párja átlép egy határt és a bántás átlépi az ingerküszöböt, a felismerés fájdalmas. Ilyenkor merülnek fel a következő kérdések és gondolatok:
- Miért hagytam, hogy éveken keresztül bántson?
- Ennél én sokkal többet érek!
- Valójában nem is szeretett?
- Miért hagytam, hogy tiszteletlen legyen velem?
- A kapcsolatunk elején már megvoltak a jelei, hogy ez a kapcsolat vele nem fog működni.
- Én vagyok a hibás?
- Ő a hibás?
Akár coaching folyamatban, akár egy hétköznap kedd délután egy baráti beszélgetés alkalmával történik az AHA felismerés, utána tanulhatunk a nehéz helyzetből, és indulhat el a fejlődés. Ekkor ugyanis megvizsgálhatjuk a saját felelősségünket, amely a fájdalmas helyzethez vezetett, levonhatjuk a következtetéseket, eldönthetjük, mi az, amit máskor hasonló helyzetben másképp teszünk.
A coaching folyamatnál maradva, amikor valaki az elakadásában fájdalmas felismerésekre tesz szert, a coach feladata, hogy átsegítsen a nehézségen, illetve közösen az ügyfél számára legjobb megoldásokat és fejlődési lehetőségeket dolgozzák ki. Fejlődik az önbizalom, az ügyfél sikerélményeket ér el, miközben legyőzi az akadályait. Mindez szép és jó. Segítői folyamatban látható, amikor az ügyfél szinte szárnyalni kezd. Viszont ahhoz, hogy a fejlődés a coaching folyamat végén is tartós legyen olyan tudást, illetve eszköz tarát is kap az ügyfél, amely hosszú távon is segíti az életét.
Emellett fontos megérteni, hogy az önismereti tanulás és fejlődés nem ér véget a coaching folyamat lezárásával, ez életünk végéig tart, mivel minden életszakaszban folyamatosan fejlődünk és ezzel együtt változunk.
Számos coaching technika és módszertan létezik, amellyel a segítő kísérheti az ügyfelét a célja eléréséhez.
De egyik módszer sem hatásos, ha a coach
- ítélkezik az ügyfél felett,
- a figyelme nem 100%-os,
- amikor átlépi a hatáskörét,
- empátia nélkül fordul a segítséget kérő felé.
Önmagában egyik módszertan sem mindig elégséges.
Vegyük például az önsegítő könyveket vagy előadásokat. Sokat segíthetnek, rengeteg kérdésre megtalálható bennük a válasz és a megoldás, viszont egy könyv – még akkor is, ha akárhányszor is elolvasható vagy egy előadás – még ha a YouTube-on bármikor visszanézhető – nem képesek megválaszolni a felmerülő kérdéseinket az önfejlődés útján.
Egy hiteles segítő viszont személyre szabja a segítségnyújtást, válaszol a kérdésekre, megtanít önállóan is fejlődni, célokat elérni, átsegít a folyamatban felmerülő természetes nehézségeken.
A technika fejlődésével lehetőség nyílt a világ bármely tájáról online segítséget nyújtani.
Időt spórolhatunk az utazással, és ez sokszor előnyös lehet a hétköznapi túlfeszített tempóban. Hátránya lehet viszont az, hogy nehezebben jön létre a bizalom coach és ügyfele között. Emellett hátráltató lehet az is, ha az ügyfél az otthonában, a komfort zónájában beszélget online a segítővel. A beszélgetés alatt ugyanis egy órára ugyan „kiszakad” a hétköznapokból és koncentrál a célja elérésére, viszont a beszélgetés befejezésével azonnal visszazökken a megszokott rutinba – munka, házi munka, bevásárlás, párkapcsolati gondok, gyereknevelés stb. Nincs meg a hazatérésig eltelt idő, miközben átgondolhatja a coaching folyamatban történteket, leülepedhetnének a felismerések.
Személy szerint a személyes találkozásokat részesítem előnyben.
Amellett, hogy a bizalom vagy annak hiánya hamarabb kiderülhet coach és ügyfél között, egy biztonságos és semleges teret biztosít a coaching folyamat számára. Itt az ügyfél szabadon megélheti a felismeréseit, fejlődhet, erősödhet.
Ha tehetem, a coaching találkozókat a természetben sétálva vagy egy csendes környezetben letelepedve szeretem megtartani.
Úgy vélem, túl sokat vagyunk épületekben, szobákban, vagyis dobozokban. Dobozba zárva viszont a gondolkozás is dobozokban történik. Szabályaink vannak, hogyan KELL viselkedni, gondolkozni, beszélni és lassanként kifogyunk a kreativitásból a túlszabályozottság miatt.
Megfigyelésem szerint a természet közelsége nyugtatólag hat. Kreatívabbá teszi a gondolkodást. Hátránya lehet viszont az, hogy a környezet másképp biztonságos, mint egy coaching szobában. Kint ugyanis lehetnek járókelők, akik, ha nem is tudják miről folyik a beszélgetés, van, akit zavarhat, ha idegenek előtt elkezd sírni. Esetleg egy eltévedt turista kér útbaigazítást, miközben ő éppen élete elakadását igyekszik megoldani a coach segítségével.
Természetesen coaching szobában is szívesen tartok üléseket, ez valóban biztonságos és megtartó környezetet biztosít mind az ügyfél, mind a coach számára.
Bármely helyszínt is választja valaki, a legfontosabb mégis mindig az, tud-e együtt dolgozni bizalommal az ügyfél és segítője. Ha a megérzés csak egy pillanatra is az, hogy nem, akkor mindenképpen másik segítőt érdemes választani, hogy a segítői folyamat, amiben reménykedünk valóban sikeres legyen.